Erről szól a minőségi, szakértő kontent, amit neked írtam a hírlevelezésről:
Alig van olyan meetingem, amin ne kerülne szóba a vásárolt hírlevél lista, mint lehetőség. A válaszom kategorikus nem, és aztán eltelik pár perc, mire elmagyarázom. Ezért úgy döntöttem, írok egy posztot róla, és innentől csak ezt küldöm el.
Szóval nemhogy nem lehetőség, egy vásárolt hírlevél lista, minden szempontból káros.
Tudod, miért nem veszünk e-mail cím listát?
Először is, Egyik általam ismert email küldő sem hagyja, hogy vásárolt listára levelezz. Minden esetben kizárják az ASZF-ben direkt és indirekt módon is. Direkt módon beleírják, hogy TILOS A VÁSÁROLT LISTA, és azonnali és örökös kizárás jár érte a szolgáltatásból. De van, aki ennél is tovább megy: a MailerLite kifejezetten csak azoknak enged levelet küldeni, akivel az elmúlt két évben e-mailes kapcsolatba kerültél.
De miért problémás a vásárolt a-mail lista?
Nézzük a technikai oldalát. Az egész a jó kézbesíthetőségről szól. Ennek minden dimenziója fontos.
A te esetedben és az eeeegész naaaaaagy levélküldő cég esetében éppúgy. Fontos például, hogy a címlistádból hány cím pattan vissza (HARD BOUNCE). Mennyi a soft bounce, amikor a szerver megkapja ugyan a levelet, de csak gyűjtő fiókba, vagy ideiglenes választ ad vissza – ez a megszűnt céges címek sorsa általában.
Mi ez a nagy cécó pár visszapattant, spamnek jelölt levél miatt?
A hírlevélküldő szolgáltatók jelentős része a Google vagy az Amazon szervereit illetve kapacitását használja. Napi sok millió kiküldött hírlevél esetében ez nem is igen képzelhető el másként. Ugyanúgy, ahogy minden más esetben, itt is érdemes megfelelni a nagytesó elvárásainak, mielőtt kicsavarja a karunkat. Nem tudom, csak feltételezem, hogy bizonyos % vagy inkább ezrelék/tízezrelék hard bounce kiküldése esetén mindenféle hátrányok érhetik a szolgáltatódat, pl alacsonyabb prioritással vagy magasabb áron tud csak levelet küldeni. És most jön a csavar:
MINDEN ügyfele. Nem csak te, hanem mindenki. Szélsőséges esetben komplett IP tartományok kerülhetnek Blacklistre. Ami nem Reymond Reddington újabb kalandja valamely világot leuralni kívánó nemzetközi maffiózóval, hanem egy nagyon is valóságos lista, amire a SPAMMELŐ gépeket teszik fel. Onnantól, ha egy gép felkerült, SENKI sem fogad onnan levelet, legalább 24 órán keresztül. Képzeld el, ez mekkora kiesés mondjuk a Mailcimp vagy azkár az Activecampaign esetében. Elmondom neked: legalább a havi bevételük egy harmincad része, plusz az elvándorlás, a reklamációk az ilyen-olyan szankciók. Dollár százezrek.
Ha ez a rendszer nem működne bombabiztosan, a mai internet már rég nem lenne, mert CSAK SPAM azaz nigériai levél jönne mindenhonnan, és a weboldalak se működnének rendesen, valamint az otthonokban feltört gépek is szórnák az e-maileket milliószámra. Az internet ügyes önszabályozása (mármint annak hivatalai) ezért ezt fundálták ki.
Tovább szigorítottak a hírlevél küldési szabályokon
Amúgy ez sem elég, mert 2022-ben tovább szigorítottak rajta. Ha ismerős a DKIM és az SPF, akkor helyben vagy. Ha nem, inkább kérj időpontot nálam.
Olyan hivatalosan megvásárolt listáról még nem is hallottam, ami működött volna. És ez nem a lopott adatos kiberbűnözős vásárolt hírlevél lista, hanem egy szolgáltatótól megvásárolt, elvben (és ez fontos, mert látjuk, hogy indirekt módon ez is ki van zárva pl a MailerLite-ból, hiszen az elmúlt két évben nem leveleztél velük) használható lista olyan címekkel, amik vállalatokhoz vagy intézményekhez tartoznak. Ebből fakadóan hézagos a természetes személyi mivoltuk.
Az eredmény? 5% feletti lepattanó, ugyanennyi SPAM COMPLIANCE, hőbörgő szolgáltató, lesütött szemek, arcpír és NULLA ELADÁS. Magyarul nem sikerült áttörni az érdektelenség falát.
A SPAM listára küldött levél kicsit olyan, mint az a kereskedő, aki nem írja aki az árait: egyből gyanús. Még akkor is, ha adott esetben érdekelne is amit árulnak. Gyanús. Miért nem fektettek minimális energiát a listaépítésbe? Pár éve pillanatok alatt fel lehetett húzni hatalmas listákat, de ma sem lehetetlen küldetés, csak egy kis szándék kell hozzá. Gyanússá válunk a leendő potenciális vásárlónk szemében.
Nem mondom, hogy mindenki direkt csalni szeretne a lista vásárlással. Egyfelől ott van, hogy nem mindenki olyan jól informált, mint te, aki ezt a posztot olvasod. Simán gondolhatja, hogy ez tökre legális, hiszen vannak cégek, akik ezt hirdetik. De mint mondtam, hiába, ezek nem működnek. Tapasztalatból hallottam.
Aztán ott van az is, hogy az intézményi célcsoport miatt akár a netről is ki lehetne gyűjteni a címeket. Az még mindig jobb, mert legalább az adatok aktuálisak benne. Ugyanis a listákkal kereskedők elég ritkán frissítik a címeiket, egyedileg vizsgálni a cím létezését pedig drága dolog. De sok esetben egy intézményben az épp ott ülő dolgozó a saját magán e-mail címét adta meg, ami valamelyik ingyenes szolgáltatóhoz szól: freemail, gmail, stb. Aztán mire évek múlva valamelyik listába beleesik, ő már rég nem ott dolgozik. A levél megérkezik. Az első dolga: spamnek jelölés.
Ha legális listát szeretnél építeni, foglalj nálam egy időpontot. Ezen kívül elolvashatod a kapcsolódó anyagaimat.
